Amikor arról beszélünk a javaslatunkban, hogy valós teljesítmény alapján kell értékelni a gyógyszerek hatékonyságát, akkor mindenképpen fontos kihangsúlyozni, hogy a gyógyszer csak annyira tud hatékony lenni, amennyire a mögötte levő rendszer. Hiszen a megfelelő időben a megfelelő betegeknek kell eljuttatni ezeket a terápiákat. Ha nem abban a szekvenciában és nem azon a helyen kapja meg a beteg a terápiát – ez különösen érvényes az onkológiára –, amikor az a legnagyobb hatékonyságot és eredményességet tudja biztosítani, akkor életéveket vesztegetünk el, és még a ráfordított költség sem hasznosul jól. Minél későbbi sorban, sokadik terápiaként adjuk a terápiát a rossz prognózisú betegnek egy beszűkített beteg-populációban, a gyógyszer nem fog olyan eredményt hozni, mint egy jól tervezett klinikai vizsgálatban, megfelelő, kontrollált körülmények között.
Ez így van. Ma általában a hagyományos terápiák eredménytelen alkalmazása után van mód arra, hogy az orvosok bevethessék az innovatív terápiát, holott szakmai szempontból jóval korábban lenne arra szükség. A fiskális szempontok felülírják a szakmai döntéseket, és ez komoly morális konfliktust okoz a klinikusok számára. érdemes megemlíteni az egyedi méltányosság rendszerét, amelyen keresztül elérhetőek az új gyógyszerek mindaddig, amíg nem kerülnek be a támogatott körbe. Természetesen az egyedi méltányosság jó a betegeknek, hiszen így hozzájutnak egyes modern terápiákhoz, azonban ez a rendszer nem alkalmas arra, hogy tartósan ezen keresztül finanszírozzunk terápiákat. A kérelmek elbírálása nagyon sok adminisztrációval jár, a döntéshozatal ezért las- sabb, a betegek sok esetben nem tudják, hogy miért topog egy helyben a jóváhagyás. Tudjuk jól, hogy a NEAK munkatársai nagyon komoly munkát végeznek ezen a területen, maximális leterheltség mellett dolgoznak. Minden egyes betegnél, minden alkalommal ugyanazt a procedúrát le kell bonyolítani, illetve a kérelmeket időnként meg kell újítani, amihez újabb dokumentációt kell benyújtani, és mindeközben új betegek is érkeznek. Át kellene gondolni, hogy a nagy értékű terápiákat milyen más módon lehetne hamarabb eljuttatni a betegekhez.
– Az új terápiák viszont egyre drágábbak, a finanszírozó pedig csak addig nyújtózkodhat, ameddig a takarója ér…
Ez egy globális probléma. Az innováció pörög, az innovatív terápiák nagyon komoly kutatás-fejlesztési folyamaton esnek át, ami hozzáadott értéket képvisel. Nem fenntartható, hogy tíz éve gyakorlatilag szinte változatlan nettó közkiadás és reálértéken csökkenő gyógyszer-közkiadás mellett akarjuk modern terápiákkal kezelni a betegeket. Ebben a kérdésben ellentmondás feszül, aminek a feloldása többletforrás nélkül nem sikerülhet. A magyarországi nettó gyógyszerkiadások értéke nem éri el a V4 országok átlagát. A rendszerben meglévő feszültség kezeléséhez 30-40 milliárd forintnyi többletforrást kellene biztosítani a gyógyszerkassza számára. Mindemellett jól meghatározott szempontok szerint át kellene gondolni, hogy milyen egyéb megtakarítások, racionalizálások lehetségesek a gyógyszerkasszán belül. Át kell tekinteni, hogy azokra az egészségügyi problémákra, amelyek ma a magyar társadalmat jellemzik, mely készítmények nyújtják az igazi megoldást. Racionalizálni kellene a gyógyszer-közkiadásokat, de emellett a nagyobb eredményességet biztosító terápiákra többletforrást is kell biztosítani. Azt gondolom, hogy a gyógyszerkassza 10 százalékos növelése, valamint a megfelelő, objektív szempontok mentén történő befogadás mellett, a megtakarítások potenciálját is figyelembe véve olyan rendszer alakulhatna ki, amely középtávon fenntarthatóvá tehetné a gyógyszer-finanszírozást, és ezzel megközelíthetnénk a régiónk átlagát.
KUTATÁS-FEJLESZTÉS
– A kormány 2020-ra a GDP 1,8 százalékát kívánja kutatás-fejlesztésre és innovációra fordítani, a vállalati részvétel arányának növelésével. Érzékelhető-e már a kutatásorientált vállalatok – így a gyógyszergyárak – számára ez a kormányzati törekvés?
Az AIPM 26 nemzetközi innovatív gyógyszervállalatot tömörít. Az innovatív gyártók jelenlétének egyik fontos eleme a klinikai kutatás és az abba történő befektetés. Nagyon örülünk annak, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium – mint az innováció „gazdája” – megjelent a kormányzatban. Kapcsolatba léptünk a minisztérium képviselőivel, és reméljük, hogy a megindított párbeszéd folytatódni fog. Az állami szabályozás sokat tud tenni annak érdekében, hogy javuljon a klinikai vizsgálatok környezete. Természetesen az egészségügyi intézményeknek is fejlesztésre van szükségük ahhoz, hogy ebben a tekintetben versenyképesek maradhassanak.
– Hány klinikai vizsgálat zajlik ma hazánkban?
Magyarország igen előkelő helyen áll a klinikai vizsgálatok tekintetében. Ma körülbelül 840 klinikai vizsgálat zajlik hazánkban, világszinten a 14. helyen állunk. A régiónkon belül kizárólag Lengyelország és a jóval nagyobb oroszország áll előttünk. Ez annak is köszönhető, hogy az egészségügyi intézményekben működő centrumok igen jó minőségben, nagy szakértelemmel és eredményesen dolgoznak. Ez a közreműködő orvosok és egészségügyi személyzet számára lehetőséget jelent a fejlődésre, az új munkamódszerek elsajátítására, aminek révén bekerülhetnek a nemzetközi kutatói hálózat vérkeringésébe. Ezen kívül ez természetesen a betegek számára is komoly lehetőség: ma a Magyarországon zajló klinikai kutatások keretében körülbelül 20 ezren kapnak olyan innovatív terápiát, ami esélyt ad a gyógyulásra. Ezeknek a betegeknek az ellátását a gyógyszeripar finanszírozza, azaz nem a gyógyszerkassza terhére történik a gyógyszeres kezelésük. Adott esetben a klinikai kutatásban való részvétel az egyetlen esélyük a túlélésre. Összegszerűségüket tekintve a klinikai vizsgálatok nemzetgazdasági szinten 100 milliárd forintnyi bevételt jelentenek. Ez egy nagyon összetett értéklánc, amely tartalmazza azokat az összegeket is, amelyeket a vizsgálatot lefolytató intézményeknek, orvosoknak és személyzetnek fizetünk ki. Amikor az orvosok elvándorlásáról, a humán erőforrás hiányáról beszélünk, a klinikai vizsgálatok lehetőséget teremtenek a szakemberek itthon tartására. Mindezen felül számolni kell a hármas multiplikátor hatással is, ami a klinikai vizsgálatok köré felépült ökoszisztéma révén, a vizsgálatokat menedzselő alvállalkozók adóbefizetései által érvényesül. Vállalataink viszonylag alacsony alkalmazotti létszámmal dolgoznak, és külső partnerek közreműködésével bonyolítják le a klinikai vizsgálatokat, sok ember számára biztosítva lehetőséget és megélhetést. Nem csoda, hogy komoly verseny alakult ki az országok között a kutatásokért.
– Mit kell tennünk annak érdekében, hogy hazánk megőrizze a jó pozícióját?
Lépéseket kell tennünk mind az adminisztratív akadályok csökkentése, mind pedig a digitalizáció és az intézmények esz- közparkjának fejlesztése terén. Fontos az adatbázisok fejlesztése, amire lehetőség nyílt az EESZT elindulása kapcsán. Ne felejtsük el annak a hatalmas értékét, hogy a mi társadalmunk egybiztosítós, vagyis 10 millió ember adata gyűlik a NEAK rendszerében. Fontos lenne ezt kiegészíteni olyan indikátorokkal is, amelyeket egyelőre a biztosítói adatbázis nem rögzít. Ha megfelelően gazdálkodik ezzel az értékkel az állam, akkor lehetőségünk nyílik arra, hogy további kutatásokat vonzzunk ide. Az innováció felgyorsult, ezért két tényező számít: az idő, és a jó minőségű, megbízható adat. Az a cél, hogy minél hamarabb megtaláljuk azokat a betegeket, akiket az adott indikációs területen keresünk. A terápiák egyre inkább specializálódnak, így mindinkább a ritka genetikai mutációkat hordozó beteg alpopulációkat keressük. Minél gyorsabban találjuk meg őket, annál hamarabb tudjuk realizálni a klinikai vizsgálatokat, és jutunk el a törzskönyvezésig. Mindemellett olyan publikus adatbázisokra is szükség lenne, amelyek elérhetők a betegek számára, hogy tájékozódhassanak az aktuálisan zajló klinikai vizsgálatokról.
TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS
– Egy 2015-ben végzett hazai felmérésük szerint minden második állampolgárnak problémás az egészségértése. Ez óhatatlanul maga után vonja a rossz beteg compliance és terápiás adherencia problémáját. Milyen eszközökkel érhető el javulás ezen a téren?
Lényeges, hogy megfelelő egészségtudatosság és egészségértés alakuljon ki Magyarországon, hiszen nem lehet mindenért a nem megfelelően működő egészségügyi rendszert kárhoztatni. Sokat tehetünk mi magunk azért, hogy egészségesek legyünk, ebben mindenkinek felelőssége van. Saját egészségünk érdekében tudatosan kell használnunk a gyógyszereket, és a gyógyszerek értékét ismernie kell a lakosságnak. A felelős használat különösen az antibiotikumok kapcsán kiemelendő, hiszen a rezisztencia többek között azért alakulhat ki, mert a betegek nem az orvosi előírások szerint szedik a gyógyszerüket. Mind a tagvállalataink, mind az AIPM sokat tett a betegtájékoztatásért és egészségnevelésért, szoros együttműködésben a betegszervezetekkel. Évek óta nagy érdeklődés övezi az AIPM „Nekem szól” kampányát, amelynek célja, hogy a betegek egészségértését, tájékoztatását szolgáló innovatív kezdeményezéseket karoljunk fel és tegyünk ismertté. Véleményünk szerint már kisgyermekkorban hozzá kell segíteni a gyermekeket testük működésének jobb megértéséhez, és az egészséges életmódra való nevelés mellett a természettudományos oktatás színvonalát is növelni kellene. Ezen a területen mindenképpen érdemes lenne összefogást kialakítani, és egyesíteni erőinket az egészségügyi rendszer szereplőivel, a Magyar Tudományos Akadémiával és az oktatási rendszerrel.
– Jelenleg milyen kihívások elé néz még az AIPM?
Az előkészítés fázisában tart a gyógyszerek iránti bizalom növelése érdekében indított, a hamisított gyógyszerek kiszűrését célzó európai projekt. A gyógyszerhamisítás megakadályozása érdekében az Európai Unió irányelvet adott ki, miszerint a gyógyszeriparnak létre kell hoznia egy olyan rendszert, amely megvédi a legális ellátási láncot a hamis gyógyszerek bekerülésétől. A nemzeti rendszerek kiépítésének első eleme a nemzeti non-profit szervezetek, Magyarország esetében a HUMVO Nonporfit Zrt. megalapítása volt 2017. július 11-én. Az AIPM akkori alelnökeként jómagam aktívan részt vettem a HUMVO felállításában, és egy éven át az igazgatóság tagja voltam. A HUMVO hat szakmai szervezet támogatásával alakult meg, vezető részvényese az AIPM. Az egyedi gyógyszerazonosítási rendszer létrehozásának költségeit 62 százalékban az AIPM tagvállalatai állják. Bevezetésétől azt várjuk, hogy a gyártástól a beteg számára történő kiadásig egyedi azonosítóval felszerelt dobozban történjen meg a gyógyszerek mozgatása. Sok milliárd gyógyszerdoboz forog az európai gyógyszerpiacon, ami óriási nagyságrend. Hatalmas feladat minden gyártó számára a teljes gyártási folyamat megváltoztatása, és egy olyan informatikai rendszer létrehozása, amely képes ezt a nagy mennyi- ségű adatot kellő biztonsággal kezelni. Mindennek révén – reményeink szerint – egy-egy doboz beazonosítása a másodperc töredéke alatt fog megtörténni. Az előkészítés jó ütemben halad, 2019. február 9-étől egyedi gyógyszerazonosítóval rendelkező gyógyszert csak azonosítással lehet kiadni. Az átmeneti időszakban nyilvánvalóan lesznek még a rendszerben olyan gyógyszerek, amelyek nem rendelkeznek egyedi azonosítóval, és a hagyományos módon kiadhatók a patikák polcairól. Ez egy komoly precedenst teremtő összefogás a gyógyszeripari szereplők részéről, amelyben részt vesz mind a négy gyógyszergyártói szövetség, a nagykereskedők és a Magyar Gyógyszerész Kamara is. Megfigyelő tagja az igazgatóságnak az OGYÉI, amely hatóságként követi nyomon a folyamatot. Egész Európa egyszerre fogja megindítani a rendszert, amelynek vélhetően meglesznek a maga gyermekbetegségei. Jó tempóban haladnak a tesztek, de nem csak a gyógyszeriparnak, hanem a hatóságoknak, a kórházaknak és a gyógyszertáraknak is fel kell készülniük a váltásra, ami óriási kihívást jelent minden szereplő számára.
– Ön ez év májusában vette át az AIPM elnöki funkcióját. Milyen személyes célokat tűzött ki maga elé a megbízatás kapcsán?
Jó hír a betegeknek, hogy az innovatív terápiák fejlesztése sikeres, egyre több innovatív gyógyszer érhető el a betegségek széles spektrumában. olyan új megoldásokat honosítottunk meg a gyógyításban, mint például az immunterápia, és a hamarosan elérhetővé váló génterápia. Igazi fejlődésnek és innovációnak vagyunk tanúi napjainkban, ami komoly reményt jelent a betegek számára. Személyesen nekem nagyon jó érzés és rendkívüli módon motivál, hogy a társadalom számára ilyen kézzelfogható eredményeket generáló iparágban dolgozhatok immár 18 éve. Az AIPM elnökeként bízom abban, hogy megfelelő párbeszéddel elérhetőek előrelépések a gyógyszerekbe vetett bizalom, a gyógyszerbefogadás, valamint a klinikai vizsgálatok jobb elismerése érdekében. Jómagam igyekszem párbeszédre törekedni a gyógyszeripar minden szereplőjével, építve arra a HUMVO Nonprofit Zrt. kapcsán kialakult együttműködésre, ami korábban nemigen jellemezte a gyógyszeripart. Ahogy már említettem, szeretnék összefogást elérni a magyar lakosság egészségtudatosságának javítása érdekében. Az innovatív gyógyszergyártók fontos lábát képezik a magyar egészségügyi ellátórendszernek, de dolgoznunk kell még azon, hogy az általunk előállított érték kellően láthatóvá és elismertté váljon a társadalom számára.
Boromisza Piroska
NÉVJEGY
Dr. Vereckei Péter személyében júniustól új elnök képviseli az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületét. A Pfizer Magyarország ügyvezető igazgatói posztját is ellátó szakember közel húszéves gyógyszeripari tapasztalattal rendelkezik, korábban a szervezet alelnöki tisztségét töltötte be 2016-tól. Vereckei Péter a Debreceni Orvostudományi Egyetem általános orvosi karán végzett, majd az ELTE egészség-gazdaságtan, egészségpolitika szakirányán tanult tovább. Diplomája megszerzése után a gyógyszeriparban helyezkedett el, és az elmúlt 18 évben a Pfizer magyarországi leányvállalatánál dolgozott, ahol a gyógyszeriparban is ritka karrierutat bejárva orvoslátogatóként kezdte, majd az évek során számos feladatkört ellátva, a ranglétrát végigjárva jutott el az ügyvezetői pozícióba 2014 januárjában. Az AIPM tárgyalódelegációjának tagjaként részt vett a Nemzeti Gyógyszerazonosító szervezet megalapításában, illetve igazgatósági tagként támogatta az első Igazgatóságot.