A bárányhimlő gyakorisága, terjedése, tünetei és a veszélyeztetettek

Sajnálatos tény, hogy bár a világban több, mint negyedszázada van lehetőség a bárányhimlő megelőzésére védőoltással -az oltás 1998 óta elérhető hazánkban is-, Magyarországon mégis ez a leggyakoribb, oltással megelőzhető fertőző betegség.

A gyermekkorban általában enyhe lefolyású, jellegzetes, hólyagos kiütéssel járó, lázas megbetegedést - csakúgy, mint az övsömört - a varicella zoster nevű vírus okozza. A bárányhimlő korántsem ártalmatlan betegség, előfordulhat, hogy korábban teljesen egészséges fertőzöttet súlyos szövődményekkel is kezelni kell. Az emberek 85-90%-a még gyerekkorban átesik a fertőzésen, negyven éves korára gyakorlatilag mindenki volt már bárányhimlős. Idősebb korban a fertőzésen átesettek 10-20 %-ánál alakul ki a megbetegedés másik fajtája, az övsömör. Serdülő-, felnőttkorban a bárányhimlő lefolyása súlyosabb, gyakoribb a szövődmények előfordulása, különösen veszélyes a terhesség alatt elkapott fertőzés.

A bárányhimlő nagyon ragályos fertőző betegség

A betegség rendkívül ragályos, a fertőzött környezetében szinte mindenki elkapja: cseppfertőzéssel terjed, és használati tárgyak is közvetíthetik. A bárányhimlő lappangási ideje - körülbelül 14-21 nap - után jelentkeznek az első kiütések. A beteg azonban már 1-2 nappal a jellegzetes kiütések megjelenése előtt is fertőz. Ha valaki elkapta a betegséget, általában két hétig, a lappangási idő alatt nem panaszkodik, ekkor a vírusok szaporodnak a szervezetében. A betegség lefolyási ideje 1-2 hét. A bárányhimlő járványok kialakulása leginkább a téli és tavaszi hónapokra jellemző.

A bárányhimlő tünetei

Az egész testet beborító, viszkető pöttyök mellett gyakori a láz, a gyengeség, étvágytalanság és hasfájás. A bárányhimlős gyermekek a viszkető hólyagok miatt igen nyűgössé, nehezen kezelhetővé válnak, a szájnyálkahártyán jelentkező kiütés a folyadék és táplálék bevitelt is nehezíti. Gyakori tapasztalat az is, hogy családon belül a másodikként megbetegedő gyermeken lényegesen több hólyag jelentkezik, a harmadiknak pedig már a bőre is alig kivehető a sok hólyag miatt.

A kiütések jellegzetesek. Először színes gombostűfejnyi foltok (makulák), majd göbcsék (papulák) észlelhetők, amelyeken többnyire egy napon belül megjelennek a harmatcseppre emlékeztető hólyagok (vezikulák). A hólyagok testszerte mindenütt, a hajas fejbőrön, a törzsön, a tenyéren, a talpon, sőt, még a nyálkahártyákon, például a szájban is megjelenhetnek. A szerencsések átvészelik pár tucat hólyaggal, de 4-500 bőrjelenség sem ritka. A vezikulák belsejében lévő folyadék két-három napon belül zavarossá majd , gennyessé válik (pusztula), közepe behúzódik, utána pörkké szárad. A gyógyulást kimondani a pörkök leválása után lehet, de maguk a pörkök már élő kórokozót nem tartalmaznak.

Előre nem kiszámítható, hogy kinek lesz súlyos lefolyású bárányhimlője

Bár a bárányhimlő gyermekkorban többnyire komplikációk nélkül átvészelhető és enyhe lefolyású betegség, de előre nem számítható ki, hogy melyik egészséges gyermeknek, felnőttnek lesznek szövődményei.

Bárányhimlő esetén, bár vírusellenes készítmény indokolt esetben adható, a betegnek meg kell várnia, míg az immunrendszere megküzd a betegséggel. Serdülőkortól kezdve súlyosabb lehet a betegség, valamint szövődményei is gyakrabban fordulnak elő.

A varicella vírussal szemben fokozott veszélynek vannak kitéve a várandós édesanyák és az újszülötteik, az immunhiányos emberek, a gyerekekkel foglalkozó pedagógusok és az egészségügyben dolgozók.

A bárányhimlő és az övsömör kapcsolata

A bárányhimlő átvészelése életre szóló védettséggel jár a bárányhimlővel szemben.

A vírus a fertőzés szakaszában a véráram útján az érző idegdúcokba jut, ahonnan az immunrendszer legyengülése után - például idős korban vagy az immunrendszert gyengítő orvosi kezelés kapcsán pl. daganatok kezelése kapcsán - aktiválódhat és gyakran súlyos fájdalommal is járó övsömör nevű megbetegedést okozhatja