Új irányok – a jövő védőoltásai

Az emberi élettartam és életminőség XX. században megfigyelhető, drasztikus javulásához a higiéniai és lakhatási viszonyok fejlődése, az antibiotikumok felfedezése, a jobb minőségű táplálék, a tiszta ivóvíz és a vakcináció járultak hozzá látványosan.[1]

A védőoltásokat a legköltséghatékonyabb közegészségügyi intézkedések között tartjuk számon, amelyek évente nagyjából 2-3 millió életet mentenek meg, és százezreket óvnak meg a tartós testi fogyatékosságtól.[2] A vakcinációs kampányoknak köszönhetően a himlő, amely 300 millió embert ölt meg a XX. században[3], teljesen eltűnt. A járványos gyermekbénulás jelentősen visszaszorult (1988-tól 2013-ig 98 százalékos volt az esetszámcsökkenés), azonban Pakisztánban, Afganisztánban és Nigériában továbbra is fertőz.[4]

A sikerek ellenére a fertőző betegségek ma is közegészségügyi kihívást jelentenek, különösen a fejlődő országokban: a WHO adatai szerint a HIV, a malária, a tuberculosis és az „elhanyagolt” trópusi betegségek 2016-ban 4,3 millió emberéletet követeltek.[5] Emellett számítani kell új, eddig ismeretlen fertőző ágensek megjelenésére is, ami természetes következménye az evolúciónak, és az olyan jelenségeknek, mint az éghajlatváltozás vagy a globális populáció növekedése.[6]

A meglévő vakcinák további tökéletesítése és új vakcinák kifejlesztése elengedhetetlen a fertőző betegségek féken tartása érdekében. Az alábbiakban a vakcinák fejlesztéséhez kapcsolódó jelenlegi kutatások legfontosabb irányait foglaljuk össze.

Védőoltások minden életkorban és élethelyzetben

A tudományos érdeklődés homlokterébe került a gyermeket váró nők oltása már létező vakcinákkal, illetve új vakcinák fejlesztésével. Az immunizációjuk eredményeképpen a létrejövő ellenanyagok átjutnak a születendő gyermekbe, és megvédik, amíg elég idős nem lesz, hogy ő maga is védőoltásokat kaphasson.[7]

A másik korosztály, amelyre kiemelt figyelem irányul, az időseké, akik aránya a modern társadalmakon belül egyre növekszik. Az öregedéssel járó változások az immunrendszer működésében potensebb vakcinák alkalmazását teszik szükségessé, valamint az idősek gyakrabban kerülnek kapcsolatba a kórházi kezelések miatt antibiotikum-rezisztens kórokozókkal, illetve a legyengült szervezetük fogékonnyá teszik őket bizonyos kórházi fertőzésekkel szemben, amelyek ellen új védőoltások fejlesztésére van szükség.[8] Jelenleg több védőoltás esetében folynak kutatások a már meglévő vakcinák továbbfejlesztését vagy kombinálását illetően, mely szélesebb védettséget nyújthat a jövőben az epidemiológiai változásokhoz igazodva.

Fontos azonban, hogy a jövőbe tekintés mellett éljünk a jelen adta lehetőségekkel is. Sajnos a felnőttkori vakcináció mindenhol a világon, nálunk is akadozik. Fontos lenne, hogy a gyermekek mellett a felnőttek is a jelenleginél szélesebb körben éljenek a védőoltások nyújtotta előnyökkel – legyen szó akár a gyermekkorban alkalmazott védőoltások emlékeztetéséről, a szezonális influenza oltásokról és az 50-es életévünktől fokozódó gyakorisággal előforduló pneumococcus fertőzésekről.

Védőoltások a rákos megbetegedések megelőzésére és kezelésére

Némely fertőző megbetegedés hosszú távú komplikációja daganatos megbetegedés lehet, tehát védőoltások alkalmazásával ez utóbbiak előfordulása is csökkenthető, mint ahogy a Human Papillomavírus (HPV) elleni védőoltás vagy a Hepatitis B elleni védőoltás esetében már igazolták. A magyar gyermekek szerencsések, hiszen az oltási rend keretében a 7. osztályban kötelezően részesülnek hepatitis B fertőzés elleni védőoltásban, a lányok pedig önkéntesen választhatják az ingyenes méhnyakrák elleni védőoltást. Léteznek azonban olyan kórokozók, amelyeknél ismert a daganatos megbetegedés, mint hosszú távú komplikáció, mégsem sikerült eddig védőoltást fejleszteni ellene (például a Helicobacter pylori és a gyomorrák esetében).  Az olyan daganatos megbetegedéseknél, amelyek nem fertőző betegséghez kötöttek, a vakcinák az immunválasz „segítésében” lehetnek hasznosak, hogy az immunrendszer még azelőtt elpusztítsa a rákos sejteket, hogy azok nagy tumorokká növekednének[9], meggátolják a tumor kiújulását vagy elpusztítsák azokat a rákos sejteket, amelyek egy más kezelés után esetlegesen megmaradtak[10].

Védőoltások egyéb krónikus megbetegedések kezelésére

Intenzív kutatások folynak a védőoltások alkalmazására a már kialakult megbetegedések gyógyításában is, például az úgynevezett neurodegeneratív (az emberi idegsejteket érintő) kórképek esetében, az ezekkel kapcsolatban lévő molekulák szintjének csökkentésével[11], vagy például a HIV fertőzésben hatékonyabb immunválasz létrehozásán keresztül.[12]

Új beviteli módok

A védőoltások beadásának egyszerűbbé és fájdalommentesebbé tétele tovább növelheti az oltottak számát. A hagyományos, injekció formájában beadott védőoltásokon kívül alternatív beadási módokat is kutatnak, mint az orrban, szájon át vagy nyelv alatt alkalmazott vakcinák, illetve a bőrön keresztül mikrotűkkel vagy tűmentes eszközökkel bevitt védőoltások.[13] További fontos cél a vakcinák gyártási folyamatának gyorsabbá és a szállítás egyszerűbbé tétele például szilárd vakcinák létrehozásával, amelyek nem igényelnek hűtést és jobb az eltarthatóságuk.[14]

A vakcinák óriási szolgálatot tettek a múltban és tesznek ma is az emberi élet és egészség védelmében, de jelentőségük messze túlmutat az egyénen, és társadalmi szinten is megmutatkozik az egészséges társadalom jobb termelékenységén keresztül, ezért fontos folytatni az erőfeszítéseket az újabb, hatékonyabb és egyszerűbben alkalmazható védőoltások létrehozása, és minél szélesebb körben elérhetővé tétele felé.

[1] Greenwood B. Philos Trans R Soc Lond B Biol Sci 2014;369:20130433

[2] WHO weboldal, Immunization coverage, https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/immunization-coverage utolsó hozzáférés: 2020.04.09.

[3] Rappuoli R. et al. Vaccines for a new society. Proceedings of the National Academy of Sciences Aug 2014, 111 (34) 12288-12293; DOI: 10.1073/pnas.1402981111

[4] CDC weboldal, Our Progress Against Polio, https://www.cdc.gov/polio/progress/index.htm, utolsó hozzáférés: 2020. április 14.

[5] WHO weboldal, World Health Statistics, https://www.who.int/gho/world-health-statistics, utolsó hozzáférés: 2020. április 14.

[6] Rappuoli R. et al. Vaccines for a new society. Proceedings of the National Academy of Sciences Aug 2014, 111 (34) 12288-12293; DOI: 10.1073/pnas.1402981111

[7] CDC weboldal, Why Maternal Vaccines Are Important, https://www.cdc.gov/vaccines/pregnancy/hcp-toolkit/important-maternal-vaccines.html, utolsó hozzáférés: 2020. április 14.

[8] Rappuoli R. et al. Vaccines for a new society. Proceedings of the National Academy of Sciences Aug 2014, 111 (34) 12288-12293; DOI: 10.1073/pnas.1402981111

[9] Rappuoli R. et al. Vaccines for a new society. Proceedings of the National Academy of Sciences Aug 2014, 111 (34) 12288-12293; DOI: 10.1073/pnas.1402981111

[10] Cancer Research UK weboldal, Vaccines to treat cancer, https://www.cancerresearchuk.org/about-cancer/cancer-in-general/treatment/immunotherapy/types/vaccines-to-treat-cancer , utolsó hozzáférés: 2020. április 14.

[11] Rappuoli R. et al. Vaccines for a new society. Proceedings of the National Academy of Sciences Aug 2014, 111 (34) 12288-12293; DOI: 10.1073/pnas.1402981111

[12] Seddiki N, Lévy Y. Therapeutic HIV-1 vaccine: time for immunomodulation and combinatorial strategies. Curr Opin HIV AIDS. 2018;13(2):119–127. doi:10.1097/COH.0000000000000444

[13] Vetter V et al. (2018) Understanding modern-day vaccines: what you need to know, Annals of Medicine, 50:2, 110-120, DOI: 10.1080/07853890.2017.1407035

[14] Jahan, N.; Archie, S.R.; Shoyaib, A.A.; Kabir, N.; Cheung, K. Recent Approaches for Solid Dose Vaccine Delivery. Sci. Pharm. 2019, 87, 27.