Az egészségügyi adatok robbanásszerű növekedésével a mesterséges intelligencia ma már az ellátás egyik nagyon fontos szereplője. Nem egyetlen elszigetelt programról van szó, hanem egy összetett technológiai hálóról, amely biztonságosabb betegutat teremt meg. Ezek a rendszerek képesek azonosítani a gyógyulást befolyásoló rejtett összefüggéseket, amelyek sokaságát emberi elmével nem tudunk értelmezni, miközben az előrejelző modellek a rendelkezésre álló információkból már azelőtt jelzik a bajt, hogy a tünetek egyértelműen megjelennének. Az adatok alapján végzett csoportosítás pedig lehetővé teszi a rizikócsoportok pontos elkülönítését, így a megelőzés sokkal célzottabbá válik - hangzott el az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) ritka betegségekről szóló februári konferenciáján.
Beszédes hatékonyság
A nemzetközi trendeket figyelve látható, hogy a technológia a diagnosztika élvonalába került. A nagyvilágban a röntgen-, CT- vagy szövettani leletek gépi támogatással történő elemzése már rendkívül magas, helyenként akár 96 százalékos pontossággal működik.
Ez a precizitás drasztikusan csökkenti a diagnosztikai hibák esélyét. Itt kap kulcsszerepet a mélytanulás, amely az emberi agy neuronhálózatához hasonlóan képes feldolgozni az összetett információkat: segítségével a rendszerek még az olyan nehezen értelmezhető forrásokból is következtetéseket tudnak levonni, mint a nyers genetikai szekvenálási adatok.
Szintén globális irányzat a szöveges leletek okos értelmezése és strukturálása. Ahelyett, hogy az orvosoknak több ezer oldalnyi kézzel írt vagy gépelt jegyzetet kellene manuálisan átfésülniük, a nagy nyelvi modellek képesek ezeket strukturált, kutatható adatbázissá alakítani. Ezzel párhuzamosan az adatok integrálása is új szintet lépett: a modern diagnosztika már képes egyszerre elemezni az ultrahangfelvételeket és a klinikai leírásokat, hogy azok együttesen támogassák az orvost a döntéshozatalban. Például a vérmérgezés (szepszis) kockázatának előrejelzésére szolgáló megoldások pedig már olyan szinten bizonyítottak, hogy több típusuk megkapta a legszigorúbb egészségügyi hatósági engedélyeket is.
Kevés beteg, kevés adat
„A technológia a ritka betegségek területén is kulcsfontosságú. Itt a legnagyobb akadályt eddig az jelentette, hogy a kevés beteg miatt nem állt rendelkezésre elég adat a kutatásokhoz. A megoldást a virtuális páciensek jelentik: a kutatók valódi laborleletekből és genetikai mintákból kiindulva olyan digitális modelleket hoznak létre, amelyek statisztikailag pontosan utánozzák a valódi betegeket, de nem köthetők élő személyekhez” – mondta Dr. Szalóki Katalin, az AIPM igazgatója.
Ez a módszer – az úgynevezett „kevés mintás tanulás” – lehetővé teszi, hogy az algoritmusok már maroknyi adatból is érvényes következtetéseket vonjanak le. Ez nemcsak az adatvédelmi aggályokat küszöböli ki az intézmények közötti együttműködés során, hanem lehetővé teszi a számítógépes szimulációkat is. Így a különböző kezelési módokat először digitális térben tesztelhetik, ami drasztikusan felgyorsítja a gyógyuláshoz vezető utat ott is, ahol korábban az adatok hiánya miatt a tudományos módszerek nem mindig nyújtottak megoldást.
Az AIPM-ről
Az 1992-ben alapított Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) kutatás- és fejlesztésorientált gyógyszeripari vállalatokat tömörít Magyarországon, amelyek a hazai gyógyszerforgalom 50 százalékát biztosítják. A szervezet tagvállalatai kulcsszerepet játszanak az egészség és az életminőség javításában olyan új, innovatív gyógyszerek felfedezésével és kifejlesztésével, amelyek előrelépést jelentenek a nem vagy nem megfelelő hatékonysággal kezelhető betegségek gyógyításában. Az AIPM célja, hogy a magyar lakosság széles körben és mielőbb hozzáférhessen a modern felfedezéseken alapuló legújabb gyógyászati megoldásokhoz. Ennek érdekében az AIPM szakemberei folyamatosan együttműködnek a magyar kormányzati szervezetekkel, az egészségügyi hatóságokkal és intézményekkel, a betegszervezetekkel az oktatási intézményekkel is.
További híreink
